Ajándékozás…

 Ebben az időszakban egy szót sokkal többet hallunk, mint a többit. Ez nem a „boldog”, „karácsonyfa”, „Mikulás”, és sajnálatos módon még nem is „Jézus”. Ez pedig nem más, mint az „ajándék”. November végén, de sokszor már előtte is megkezdjük őrjítő hajszánkat, hogy megtaláljuk a megfelelő ajándékot mindenkinek a listánkon. Az ajándék’ szó egy egész hónapot felemészt ilyenkor. Sok ember azt gondolja, hogy az ajándékadás hagyományát a bölcsek kezdték el, mikor ajándékot vittek a kis Jézuskának. Pedig Isten volt, aki elkezdte az egészet azzal, hogy a világ legelső karácsonyi ajándékát odaadta. A legelső karácsony alkalmával Isten a világ legnagyszerűbb ajándékát, a fiát adta. A fiát adta, hogy köztünk éljen, példát mutasson, tanítson, segítsen, bátorítson, értelmet adjon földi életednek, végsőkig menő szeretetében meghaljon érted a kereszten… Így a múltadat megbocsátotta, az életednek célt adott és a mennyben otthont készített számodra. Jézus tehát az eredeti karácsonyi ajándék. Ha Isten nem lett volna ilyen nagylelkű, nekünk ma nem lenne semmink. A belélegzett levegő Isten nagylelkűségének ajándéka. A vér, ami áramlik az ereinkben Isten nagylelkűségének ajándéka. A tény, hogy a szívünk dobog Isten nagylelkűségének ajándéka. Minden jó dolog az életedben, beleértve az életedet, családodat, barátaidat is, ajándék, ami Isten nagylelkűségéből fakad Ajándékozás?! Valós megtapasztalás számodra vagy csak hitbeli tudás? És te milyen formában közvetíted, ajándékozod ezt tovább?

Áldott ünnepeket kívánok! Tibor atya