Kalkuttai Teréz anyától:
Melyik a legszebb nap? A ma.
A legnagyobb akadály? A félelem.
A legkönnyebb dolog? Hibázni.
A legnagyobb tévedés? Valakit visszautasítani.
Minden bajnak a gyökere? Az egoizmus.
A legjobb időtöltés? A munka.
A legrosszabb vereség? Az elbátortalanodás.
Kik a legjobbak abban, amit tesznek? A gyerekek.
Az első, amire szükség van? Kommunikálni.
A legnagyobb boldogság? Hasznosnak lenni másoknak.
A legnagyobb misztérium? A halál.
A legrosszabb tökéletlenség? A kedvetlenség.
A legveszélyesebb ember? Aki hazudik.
A legcsúnyább érzés? A harag.
A legszebb ajándék? A megbocsátás.
Mi az, ami nélkülözhetetlen? A család.
A legjobb útirány? Az egyenes út.
A legtöbbet érő érzés? A belső béke.
A legjobb fogadtatás? A mosoly.
A legjobb orvosság? Az optimizmus.
A legnagyobb megelégedettség? A teljesített kötelesség.
A legnagyobb erő? A hit.
A legszükségesebb emberek? A papok.
A világon a legszebb dolog? A szeretet.
Gondolatok a tanév kezdetén: „Ne féljetek, …én veletek vagyok!”
Mai korunk félelmei, szorongásai jelen vannak, jelen lehetnek a gyermekek mindennapi életében:
- hogyan tudom megoldani a feladataimat;
- hogyan ítélnek meg a társaim, a környezetem;
- megfelelek-e szüleim, nevelőim elvárásainak;
- elveszíthetem-e szüleim szeretetét;
- elveszíthetem-e valamelyik szülőm mindennapi gondoskodását;
- megfelelek-e, képes vagyok-e megfelelni saját vágyaimnak, célkitűzéseimnek?
Pedagógiai munkánk, nevelési tevékenységünk legfontosabb feladata, hogy tanuló-ink bizalma, biztonságérzete megerősödjön, természetes kíváncsiságuk, környezetük iránti érdeklődésük megmaradjon, sőt erősödjön, kitűzött és vállalt feladataikkal sikeresen megbirkózzanak. Olyan környezetet, közösséget kell teremtenünk a gyermekeknek, melyben barátaikkal együtt, a nevelők gondoskodása, buzdítása mellett élhetik át egyéni és közös küzdelmeiket, sikereiket, megértik és megélik, hogy ha egyedül vannak, akkor is kapnak segítséget, de gondjaikat és örömeiket bizalmasan meg is oszthatják másokkal a megértés és a segítség reményében.
A különleges hullámhossz
A lelkiismeret azon a különleges hullámhosszon működik, amely által igazi, bensősé-ges dialógussal fordulhatunk Istenhez. A keresztény pedagógus legfontosabb és leg-felemelőbb feladata a gyermeki lelkiismeret formálása, a tanuló lelki fejlődésének elősegítése. Ez a feladat, ha nehezen is, de elvégezhető, hiszen a lelkiismeret nem elszigetelten, hanem az egyént körülvevő közösséggel való folytonos dialógusban fejlődik. Aki megértéssel, türelemmel és kellő szigorral élesztgeti a serdülők lelkiisme-retét, s közben kifejezi örömét, hogy a másikkal együtt lehet, a másik fontos számára, megvalósítja a második főparancsot: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!”.
A serdülőkor az egyéni látásmód, az én-tudat és az öntudat hatalmas lépéseinek korszaka. Minden szülő átélte, vagy át fogja élni, hogy gyermeke elsősorban vele szemben próbálja „bizonyítani” önállóságát, kipróbálni egyéniségét. Sok fiatal utasítja el Istent és hanyagolja el bensőséges lelki életét. Ezeket a fiatalokat nézve Szent Ágostonnal mondhatjuk: „Milyen szomorú távol lenni Attól, Aki mindenhol jelen van.” Ez az életkor a keresztény pedagógia legfontosabb időszaka. Ez az az időszak, amikor türelmesen, állhatatosan és legfőképpen találékonyan mondjuk, tesszük és érzékel-tetjük a tanulóval: JÓ, HOGY VAGY!
“A lelkiismeret az egyén legrejtettebb magva, olyan szentély, ahol egyedül van Isten-nel, akinek szava felhangzik a lélek mélyén. A lelkiismeret csodálatos módon hozza tudomására azt a törvényt, amelyet Isten és az embertársak szeretetével teljesít.